Hogyan kerüljön be a blogposztod a perplexity AI találatai közé?

Az első 3 lehetőség pofon egyszerű. Először is legyen olyan címe a cikkednek (vagy majdnem olyan), mint amit egy témádban érdeklődő ember föltehet. Fontos, hogy a cikkben válaszolj is a kérdésre. Erre egy nagyon jó példa, amit az essayty.com oldalon találhatsz. Másodszor a blogposzt címe maga ez a kérdés legyen. Harmadszor pedig legyen a cikk jól tagolt, bekezdésekből álló, logikusan felépített írás, amiben van valamilyen vizuális elem. Van, amikor ennyi is elég, de ha többen írnak a témádban posztokat, akkor kifinomultabb módszerekre van szükséged.

Kifinomultabb módszerek

A perplexity szereti az ún. minőségi tartalmakat idézni. Ebben lehet, hogy úgy jár el, hogy bizonyos formai követelmények meglétéből is ítél. Ebben segít, ha a tartalmilag helyes szöveg egy része pontokba van szedve. Nézzük most a perplexity által kedvelt formai megoldásokat pontokba szedve!

Formai megoldások

1. Használj a szöveged html kódjában schema jeleket. Ezekről bővebben a schema.org oldalon olvashatsz. (https://schema.org/docs/gs.html) Én magam ezt úgy oldom meg, hogy megadom egy LLM-nek, hogy az adott, föltöltött html fájlt átalakítsa át  schema jelekkel ellátott fájllá. Ebben eddig legjobban a clude.ai teljesített.
2. Legyen a cikkedben indokolt link. Legjobb, ha bizonyos részleteket ismerhet meg az olvasó a linken.
3. Ha van értelme, akkor helyezz statisztikai adatokat a szövegedbe.
4. A html kódban feltétlenül használj H1, H2 és p nagyságrendű megkülönböztetést. nem elég, ha egy alcím kövéren ki van emelve.

Tartalmi megoldások

1. Ha olyan a témád, akkor támaszd alá statisztikai adatokkal. Ezeket magad is kikutathatod. Erről külön posztot lenne érdemes írni. Egy gyakorlati példát mondok itt el. Egyszer arról kellett előadást tartanom, hogy a szállodák hogyan használják a twittert (ma már x). Ezért átnéztem és kielemeztem 100 amerikai szálloda egy hónapos twitter kommunikációját. Nagy munka volt, de jól látszott, hogy mivel foglalkoznak sokat és mivel nem. Akkoriban a twitter, amolyan internetes ügyfélszolgálatként működött az amerikai szállodák esetében.
2. Legyen egy listád arról, hogy mit és hogyan kell tartalmaznia egy ún. minőségi tartalommal rendelkező blogposztnak. Szerencséd van. Én már készítettem egy ilyet, amit be is illesztettem ebbe a blogposztba, ennek a felsorolásnak az aljára.
3. A tudásanyagból készíts YouTube-videót is. Ezt is linkeld be a posztodba. Bevallom, nekem ilyen még nincs.
4. Készíts a blogposztodból a GYIK-ot, vagy készítsd el úgy a cikket, hogy az alcímek kérdések legyenek. Ez a „poszt + GYIK” akkor működik, ha a szöveged nem pontokba szedett szöveg, de lehetséges a tartalmát kérdésekként is feldolgozni. Ezt én úgy oldottam meg, hogy leírtam egy eszközről, amit készítettem mindent ahogy jött, majd föltöltöttem a szöveget a ChatGPT-be és megkértem, hogy csináljon egy GYIK-ot. Megtette.
5. Írj ún. hídmondatokat, azaz minden bekezdés utolsó mondata vezessen át a következő bekezdéshez.
6. Mindig ember írja a blogposztot, ne egy AI-eszköz.

Sosem lesz tökéletes

Mit tegyünk, ha mindezt elvégezzük és mégsem kerülünk be a perplexity találatai közé? Először is várjunk. A perplexity szereti azokat a blogposztokat, amelyek jól szerepelnek a közösségi médiában, ahhoz pedig idő kell.

Mit tegyünk, ha hosszú idő után sem sikerül bekerülni? Akkor egy réstémát kell keresnünk. Erről sok cikk van a neten, ezért nem írok hosszan, de a kulcsszókutatást ebben az esetben inkább a kérdéskutatás váltja föl. Sok jó kis kérdés sok helyen megfér, de quora és a reddit mellett érdemes egyszerűen beírni a kérdést a perplexity-be és ha nincs elég sok jó válasz, akkor célba értünk.

Ha mindezeket elvégezzük, akkor nagy esélyünk van arra, hogy egy kérdésre a perplexity a mi blogposztunkat adja ki egyik hivatkozási pontnak. De ha az egész mégsem sikeres, akkor van egy B-terv.

Mit tegyünk, ha a témánkban már nagyon sok cikk van a neten és a perplexity a régebbiekre hivatkozik?

Akkor jöhet a sponzorált követőkérdés (sponsored follow up question). Ennek a neve mindent elmond, de ha bővebben szeretnél olvasni róla, akkor keresd föl a perplexity blogját.